A nyúlszerű rágcsálók (Lagomorpha) az eocén korban (45 millió évvel ezelőtt) már éltek. A legrégebbi üregi nyúltól származó csontlelet 6 millió éves, Spanyolország területén, Andalúziában találták. Kb. 1 millió évvel ezelőtt jutott túl a Pireneusokon és telepedett meg Dél-Franciaországban. A Loire azonban még évezredeken keresztül természetes határt szabott további terjedésének. A X. században jelent meg az üregi nyúl Észak-Franciaországban, majd a középkorban egész Európában elterjedt. A XVI. században jutott el Magyarország területére.

Az elmúlt két évszázadban tengerentúli országokba is betelepítették, méghozzá olyan sikeresen, hogy Ausztráliában írtó hadjáratot indítottak a jövevények ellen, mivel lelegelték a füvet a juhok elől. Ezért ezen a kontinensen a húsvéti nyúl helyett a húsvéti bilby hozza az ajándékot, mely egy őslakó erszényes állat.

A nyúl az evolúció során táplálkozási szokásainak megfelelően alakult. Az elfogyasztott (kizárólag növényi) táplálékot így tudják a legjobban hasznosítani. Mivel a növények tápértéke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enniük, hogy igényeiket kielégítsék.

A nyúl emésztésének sajátosságai a testtömeghez képest nagy gyomorban és vakbélben lejátszódó, jellegzetes emésztési folyamatokra és lágybélsár-evésre (cekotrófia) vezethetők vissza.

A lágy bélsár a vakbélből származik (cekotróf). A kis, lágy 5-10 bélsárgolyócskából összetapadt, szeder-, (málna)szerű cékotrof ürüléket (fürtöket) nyálkaburok veszi körül, és a kemény bélsárgolyónál nagyobb, 2-3-szor hosszabb. A lágy bélsarat a végbélnyílásban való megjelenésekor az állat „beszívja” a szájába, majd rágás nélkül lenyeli a gyomrába, ami ott golyócskákra esik szét, és keveredik a gyomortartalommal.

A lágy bélsár vagy vitamin bélsár alapvetően (50%-ban) baktériumtestekből áll, összetétele lényegesen különbözik a kemény bélsárétól. Szárazanyagban és rostban szegényebb, fehérjében, vitaminokban - főleg B csoportbeliekben - és ásványi anyagokban gazdagabb. Ennek köszönhető, hogy a nyulaknak általában nincs szükségük B csoportbeli és K-vitaminra.

Az állat 3 hetes kortól kezd el szilárd takarmányt fogyasztani, ekkor kezdődik meg a cékotróf termelődése is.

Ezen állatok másik emésztési különlegessége, hogy nem tudnak hányni, ezért is kell ügyelni a takarmányozására, mert a szervezetébe került „méreganyagok” mindenképp áthaladnak a bélcsatornán. Emiatt nem szabad lakásban tartott szobatiszta nyúlnak macskaalmot tenni akár a ketrecébe, akár a nyúl wc-be. Az állat eredendően kiváncsi. Nemcsak szagok alapján ismeri meg környezetét, de sokszor meg is kóstolja azt. A macskaalom anyagának funkciója a vízfelszívás és annak megtartása. Ez a nyuszi gyomrában is hasonlóképpen fog viselkedni és a gyomornedv hatására pogácsát képez. Ezzel az állat pusztulását okozhatja.

http://www.haziallat.hu/kisemlos/taplalkozas/hogyan-emeszt-a-nyul/5084/