A nyulak rendkívül könnyen tenyészthetők, hiszen gyorsan szaporodnak, de mielőtt pároztatnánk őket, van egy fontos teendőnk. Az anya egy alkalommal akár tíz, vagy még több utódot (nyúlfit) is világra hozhat - és ezek jövőbeli elhelyezéséről nekünk kell gondoskodnunk.

Néha persze nem várt vemhesülés is előfordulhat, ha az egyik, addig nősténynek gondolt állatról az ivaréréskor kiderül, hogy valójában baknyúl. Két nőstényt tarthatunk egy ketrecben, főleg, ha együtt is nőttek fel és megszokták egymást, ez azonban megnöveli az álvemhesség esélyét. A bakok (hím nyulak) az ivarérett kor elérése után gyakorta csetepatékba keverednek egymással, ezért inkább elkülönítve tartsuk őket.

  Az ivarérés fajtától függően más-más korban következik be, általános, hogy a kisebb termetű fajtáknál hamarabb - így például a holland már 18 hetes korában, az óriás fajták pedig körülbelül 28 hetesen képesek szaporodni. Mivel a nőstények hamarabb válnak ivaréretté, mint a hímek, az első pároztatási kísérlet sikertelensége sokszor a hím alacsony spermium-számával magyarázható. A legtöbb egyed öt-hat hónapos korában szaporodik először sikeresen.

  Az ivarérett egyedek ivarának meghatározása könnyebb, mint a fiataloké, mert ekkora fejlődnek ki teljesen a külső ivarszervek. A bak heréit védő herezacskó a hímivarszerv nyílása és a végbélnyílás között található. A lágyékmirigyek szőrtelen, szaganyagot termelő szervek, melyeket két oldalról fogják körül a péniszt. Más jelek is utalnak még a hím ivarára, például az áll alatt megduzzadó előke, melytől az állat úgy néz ki, mintha tokája lenne (a túltenyésztés miatt ez a toka a nőstényeknél is kialakulhat).

A ciklust befolyásoló sok tényező körül a legfontosabb a napfényes órák száma. Ez indítja be a szexuális aktivitást minden tavasszal, ami majd a nyár végétől, ahogyan a nappalok rövidülnek, megint szünetel a következő tavaszig. Ez azt is jelenti, hogy a nyúlfiókák pontosan akkor jönnek a világra, amikor a legjobbak a túlélési esélyeik.

  A nyulak szaporodási ciklusa a legtöbb más emlőséhez képest szabálytalan. A peteérés nem szabályos időközönként történik, hanem mintegy a párzási aktusra adott válaszul, a párosodást követő 9-13. órában. Ez biztosítja a lehető legmagasabb vemhesülési arányt, hiszen így a spermium és a petesejt egyszerre lesz a nőstény ivarszervében. Ha nincs megtermékenyülés, néhány nap alatt újabb petesejtek válnak éretté, ez idő alatt a nőstény nem mutat kedvet a párosodásra. A fogékony periódus amúgy könnyen megállapítható a vulva vörös, megduzzadt állapotából. Ilyenkor helyezzük át a bak ketrecébe úgy 30 percre, ez alatt az idő alatt végbe is fog menni a párzás. Néha azonban ajánlatos megismételni a pároztatást.

  A kiállítási állatokat tenyésztők jóval több anyát tartanak, mint bakot, mert egyetlen bak hetente akár öt nőstényt is megtermékenyíthet. Így hát egy jó tenyészet igazi alapköve egy jó minőségű bak, hiszen ő sokkal fontosabb szerepet játszik a tenyésztési programban, mint akármelyik anya. Egy sikeres tenyésztési programhoz elengedhetetlen, hogy pontos feljegyzéseket vezessünk a pároztatásokról és az egyes vérvonalak leszármazási kapcsolatairól.

http://www.vadallatok.hu/tenyesztes.html